Ismerjük meg a sörélesztőt!

A sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) a sarjadzó- és élesztőgombák egyik fajtája, alkotóelemeit tekintve fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszer. A kenyérsütés és a sörfőzés ősidők óta ismeretes alapanyaga, népszerű táplálékkiegészítő és a molekuláris sejtbiológia egyik legtöbbet tanulmányozott eukarióta modellszervezete. 

A sörélesztő jellemzői

Az élesztők csoportjába egyébként többszáz egysejtű gombaféle tartozik - ezek közül az egyik legnépszerűbb a sörélesztő.  Kesernyés-savanykás ízzel rendelkezik, emiatt előszeretettel használják a sör előállításához. Komplex tápanyagtartalmának köszönhetően az étrend-kiegészítők közt is számos formában (kapszula, tabletta, por) megtalálható. 

A sörélesztő alkotóelemeinek felét a fehérjék teszik ki, további legnagyobb arányú hatóanyagai pedig a B-vitaminok és az ásványi anyagok. A feldolgozástól függően egyéb egészséges anyagokat is tartalmazhat. 

Miben nyújthat segítséget?

A sörélesztőt gyakran alkalmazzák fehérje étrend-kiegészítőként, jól ismert egészségügyi hatása továbbá immunerősítő és energianövelő tulajdonsága.

Lássuk, milyen egészségvédő hatásai vannak a sörélesztőben található B-vitaminoknak, azaz a B-komplexnek!

B1-vitamin, azaz tiamin

A tiamin (tiamin-pirofoszfát koenzim) a szénhidrátok, zsírok, aminosavak, az alkohol, valamint a glükóz anyagcseréjében játszik kulcsszerepet. Támogatja az idegműködést és a szív egészségét. Mint minden B-komplexbe tartozó vitamin, a tiamin is vízben oldódik, a napi szükséglet felnőtt férfiaknak 1,2 mg, felnőtt nőknek 1,1 mg, míg szoptatás alatt 1,5 mg. Ha túl keveset viszünk be belőle, a hiányállapot korai tünetei lehetnek: étvágycsökkenés, hasi diszkomfort, székrekedés, kimerültség, ingerlékenység, memória- és alvászavarok, mellkasi fájdalmak. A kóros tiaminhiány nagyon súlyos betegséget, beriberit okozhat, amelynek tünetei: izomgyengeség, koordinációs zavar, étvágytalanság, idegesség, lábizületek fájdalma, szívmegnagyobbodás. Az enyhébb tiaminhiány fogyással, a szívelégtelenséggel és az idegrendszer működési zavarával járhat.

B2-vitamin, azaz riboflavin

A riboflavin (gyógyszerkönyvi nevén Riboflavinum, de G-vitaminként is ismert) fontos szerepet játszik a fehérjék és szénhidrátok anyagcseréjében. Az ajánlott riboflavinbevitel nőknek 1,2 mg, férfiaknak 1,5 mg naponta (az életkor előrehaladtával csökken), terhesség alatt a kismamák számára 1,5 mg, szoptatás alatt 1,6 mg ajánlott. Ha túl keveset viszünk be belőle, a hiányállapot a bőr kisebesedését okozhatja a szájban, a szemkörnyéken és a nemi szerveken.

B3-vitamin, azaz niacin vagy nikotinsav

A sejtanyagcserében létfontosságú szerepe van. Súlyos esetben a niacinhiány következtében felléphet a pellagra, amelynek jellemzője a bőr gyulladása, a nyálkahártyák elváltozása, gyomor- és béltünetek, valamint idegrendszeri-pszichés tünetek, szellemi leépülés is lehet a következménye.

B5-vitamin, azaz pantoténsav

Alapvető szerepet játszik a szénhidrátok, lipidek és egyes aminosavak lebontásában. Hiánya a különböző mikroorganizmusok elszaporodását okozhatja a szervezetben, és kellemetlen tünetekkel, rossz közérzettel, hasfájással, a bőr égő-viszkető fájdalmával járhat, főként a lábon.

B6-vitamin (piridoxin)

A B6-vitamin a piridoxál-foszfát koenzim alkotórésze, amely az aminosavak anyagcseréjében működik közre. Fontos az idegrendszer, a bőr és a vér egészsége szempontjából. Viszonylagos hiánya többek között növekedéslassulást, bőrgyulladást, görcsös rángásokat és vérszegénységet okoz. Nagy mennyiségben toxikus lehet, ezért vigyázni kell az adagolással.

B7-vitamin (régebben H-vitaminnak is nevezték), azaz biotin

A zsírok és fehérjék anyagcseréjében fontos szerepet játszik, valamint katalizálja más anyagok beépülését a sejtekbe. Hiánybetegsége a nyelven és a bőrön jelentkező dermitisz.

B9-vitamin, azaz folsav

A fólsav (folacin) nagyon fontos vitamin, kulcsszerepe van a magzati idegrendszer fejlődésében, és egész életen át a vörösvérsejtek termelésében. Ezenkívül az aminosavak, a purinok és pirimidinek anyagcseréjének számos reakciójában koenzimként működik. A szervezetben elégtelen mennyisége a növekedés mérséklődését, valamint vérszegénységet okoz.